Csak egy van

Ragnar Volarus

Csalódást okozott. Csak az első alkalom, de ettől még szégyelli magát. Mélységesen. Talán azért is bántja ennyire, mert eddig nem volt példa ilyenre. Tördeli a kezét, szinte elfehérednek az ujjai ahogy szorítja őket. Toporog az ajtó mögött, nagy levegőket vesz. Annyi levegőt szív a tüdejébe amennyi csak belefér, már szinte szétrobban a mellkasa. Majd lassan fújja ki, próbálja az örökkévalóságig nyújtani a folyamatot, ezzel is időt nyerve, bátorságot gyűjtve.

Közben visszagondol hol rontotta el. Mivel érdemelte ki ezt a büntetést. Amit először túlzottnak érzett, de most már visszagondolva teljességgel megérdemli. Most pedig el kéne mondania, ami viszont talán még nagyobb csapás mint maga a büntetés. Bár utóbbi nélkül nem kéne foglalkoznia azzal a gyötrő érzéssel amit most az előbbi okoz. De színt kell vallani, előbb-utóbb úgyis kiderül. Újabb nagy lélegzet, kilép az ajtó mögül, és halkan ennyit mond:

- Anya. Kaptam egy fekete pontot.

Édesanyja megfordul, mosolyog, és csupán ennyit kérdez:

- Mit műveltél te kis pernahajder?

A mosolyt látva pedig Botond szája sarkában is megjelenik a megkönnyebbülés és boldogság picinyke jele. Hiába, Anya csak egy van.

Címkék: család
https://egypercesek.blogstar.hu/./pages/egypercesek/contents/blog/47567/pics/lead_800x600.jpg
család
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?